Zsámbéki Romtemplom

A Premontrei kolostor és templom romjai a Pest vármegye Budakeszi járásában található Zsámbék közigazgatási területén állnak. A középkorban emelték ott, ahol a dombság véget ér és átadja helyét a lapálynak.

A templomrom egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor torzója, mely 1220–1234 között épült késő román és korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta nem építették újjá. Az északnyugati torony eredeti toronysisakja is elpusztult, ezt egy bádog védőtetővel pótolták, így jóval alacsonyabb a délkeleti toronynál, amelynek még megvan az eredeti sisakja.

Építése zömében a tatárjárás előtti időre tehető, de a befejező építkezések már a tatárjárás után zajlottak. Az alapítókat a kolostor templomában temették el.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, akik gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. A premontreiek (eredménytelenül) tiltakoztak kolostoruk elvétele miatt.

Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került, a pálosok elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át.

1689-ben a Zichy család tulajdonába került a településsel együtt a templom is. Ők eleinte a várkastély kápolnáját használták. A templom sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg: leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek, a középkori kolostortemplom helyett a település központjában építettek új templomot.

Nem maradt volna semmi a romokból, ha Rómer Flóris bencés tanár, régész-művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkákkal. A romlásnak Möller István korszerű restaurálása (1896-1900) vetett véget. Módszere, amely szerint a romot romos állapotban konzerválta, a korszerű műemlékvédelmi elveknek megfelelő. A templomot csak a szerkezeti és állékonysági szükség szerint erősítette meg, részben az eredeti kőanyagból, részben a rekonstrukciós akciót bemutató tégla-aláfogásokkal. Részleteinek tiszta megtartásával hitelesen őrizte meg a magyarországi középkori építészet egyik legértékesebb, kőbe faragott dokumentumát.

1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészeit, amit a pálosok építettek. Ebből az épületből legépebben egy dongaboltozatos terem (ez lett a kőtár), a hajdani refektórium (ebédlő), a kerengő alapfala és pincerendszer maradt meg.

1933-ban Möller Istvánnak, a romtemplom állagmegóvási munkái vezetőjének kutatásai és sejtései alapján tervezték és építették fel a budapesti Lehel-téri templomot.

2023-ban a zsámbéki önkormányzat pályázatot írt ki a templom és a kolostor újjáépítésére.

Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. A romterület műemlék.


Megközelítés:
Cím: Zsámbék, Corvin János utca (Régi Templom utca által körbezárva)

Nyitva:
Március 15 és október 23 között, keddtől vasárnapig: 10-18 óra között.
Október 24 és március 14 között, keddtől vasárnapig: 10-16 óra között.
Hétfőnként zárva

Belépő:
Felnőtt: 800-Ft/fő
Diák, nyugdíjas: 400,-Ft/fő
Csoport (10 fő felett): 400,-Ft/fő
Családi belépő (2 felnőtt + 1,2 vagy több gyerek): 1.600,-Ft

Nyitvatartás, jegyárak részletesen:
https://zsambekinfo.hu/latnivalok/romtemplom-zsambek-2/

Fotók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Premontrei_kolostor_(Zs%C3%A1mb%C3%A9k)