Cseszneki vár

Csesznek többszáz éves vára kiemelkedik a magyar történelemből. Az 1263 körül épült erődítmény kezdetben királyi birtok volt, a későbbiekben pedig a nagyhatalmú nemesi családok – így a Garaiak, Szapolyaiak és az Esterházyak – területeit védelmezte. A török hódoltság idején végvárként szolgált, a Rákóczi-szabadságharc alatt pedig hadifoglyok gyűjtőhelyeként működött. Bár az idők során földrengés és tűzvész is pusztította, ma már felújítva, a környék izgalmas via ferrata útvonalai mentén várja látogatóit.

Elhelyezkedés
A Cseszneki vár Veszprém vármegyében, a Zirci járásban, Csesznek község belterülettel határos külterületén található, természetben a Várhegy közben.

Története
Az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bánanembeli Cseszneki Jakab királyi kardhordozó (ensifer regis) emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson.

Károly Róbert király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt 1482-ig, a fiúág kihaltáig. Mátyás király 1483-ban kincstárnokának, Szapolyai Istvánnak adományozta. A 16. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16–17. század fordulóján a vár a gróf Cseszneky család birtokában volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.

A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az Esterházy grófok egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de a szolgaszemélyzet még használta a helyiségeket, amelyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1967-69-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár 13. századi állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi állapotnak felelnek meg.

1947-ben itt forgatták a Valahol Európában című filmben látható vár külső felvételeit.

A vár közelében jöttek létre Magyarország első via ferrata útvonalai 2013 nyarán. Az "Ostromlók útja" C, vagyis közepes erősségű és 120 méter hosszú, a D nehézségű "Várpanoráma út" hossza 180 méter, míg a legnehezebb (E fokozatú) Tálos Zoltán emlékút 70 méter hosszú.

A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében felújították.

Megközelítés, nyitva tartás
A vár megközelíthető a településen áthaladó Vár út felől, mindvégig térvilágítással ellátott, aszfaltozott útvonalon. Tömegközlekedéssel helyközi buszjárattal érhető el, a legközelebbi megálló 700 méteren belül elérhető.

Az aktuális nyitvatartási idő, valamint a belépési díjak a cseszneki vár hivatalos honlapján érhetőek el:
Cseszneki Vár (csesznekivar.hu)