Sajtóközlemény - SZERZŐDÉST ÍRT ALÁ A MAGYAR PÁLOS REND ÉS AZ MNV ZRT. A SZIKLATEMPLOMKÉNT MŰKÖDŐ GELLÉRTHEGYI BARLANG VONATKOZÁSÁBAN

A mai napon a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje és az MNV Zrt. képviselői ünnepélyesen aláírták azt a szerződést, mely a Sziklatemplomként működő Gellérthegyi barlang tekintetében, a Pálos Rend részére a 2009. évi CIX. törvény által alapított ingyenes haszonélvezeti jog részletes, a napi működés során alkalmazandó szabályairól szól.

 

A barlangot az 1930-as évek elején alakították ki sziklatemplommá, mely 1934-től 1950-ig – a szerzetesrendek betiltásáig - az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, az esztergomi Boldog Özséb által a XIII. század közepén alapított Magyar Pálos Rend használatában és fenntartásában állt. 1950-ben, a szerzetesrendek betiltásának idején, a szerzeteseket a kolostorból elhurcolták, a templomot pedig bezárták, majd később betonnal be is falazták, és az – többek között - a Gellért-hegy oldalában, a pálos kolostor épületében, az ebben az időszakban működő Állami Balettintézet raktáraként is szolgált. A Sziklatemplom 1989-ben ismét a Katolikus Egyház, ezen belül rövid, átmeneti időre a területileg illetékes Esztergomi Főegyházmegye birtokába került, tekintettel arra, hogy az egyházi birtokbaadás időpontjában a szerzetesrendek többsége – így a Pálos Rend is – még mindig be volt tiltva. Ettől függetlenül az átadás pillanatától kezdve ténylegesen a pálos szerzetesek vették birtokba a Sziklatemplomot. Az első misét a pálos szerzetesek 1989 augusztusában mondták a bejárat előtti téren. A Sziklatemplom felújítása és rendbetétele európai összefogással, a PHARE-program részeként kezdődött meg a rendszerváltáskor, de jelentős felajánlások érkeztek magánszemélyek és intézmények részéről is. A Sziklatemplom két részből áll, a felső, azaz Lourdes-i kápolnából, amelyet 1992. június 6-án szenteltek fel, és a belső templomtérből, amelynek helyreállítása már 1990-ben befejeződött. A barlang nyílása elé kovácsoltvas rácsozat került, rajta a pálosok ősi címerével.

A rendszerváltás után az egyházi célra történő hasznosítási engedély hosszú időn át megfelelő jogi helyzetet biztosított a Magyar Pálos Rend számára, azonban az utóbbi években több oldalról is jelentkezett a használatra vonatkozó jognak a közhiteles barlangnyilvántartásba történő bejegyzésének szükségessége. A természetvédelmi törvény alapján valamennyi barlang kizárólagos állami tulajdonban áll és forgalomképtelen, a Sziklatemplomnak otthont adó Gellérthegyi-barlang ezen túlmenően még fokozottan védett is. Mindezek a körülmények ennek az ügynek az egyedi megközelítését igényelték. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2009. május 19-én kelt határozatával tényleges állapotnak megfelelően jogilag is a Magyar Pálos Rend vált a Sziklatemplom hasznosítójává, majd pedig 2010. január 1-én hatályba lépett az Országgyűlés által elfogadott 2009. évi CIX. törvény, mely ingyenes haszonélvezeti jogot biztosított a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje számára.

E törvény az ingyenes haszonélvezeti jog biztosításán túl arra kötelezte feleket, hogy egymással szerződést kössenek, mely kötelezettségnek az MNV Zrt. és a Magyar Pálos Rend a mai napon eleget tett.

A felek az aláírt megállapodásukban Gellérthegyi barlangban működő Sziklatemplom vonatkozásában a törvény által alapított haszonélvezeti jog gyakorlásának gyakorlati kérdéseit rendezték, hosszútávon biztosítva ezzel a felek együttműködését ezen kiemelkedő nemzeti értékünk vonatkozásában.

 

Budapest, 2010. április 21.