Öko-hatékonyság és energia-racionalizálás az állami vállalatoknál

Az MNV Zrt. sajtóközleménye

 

 

 

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetése a hatékonyság növelése érdekében valamennyi vagyonkezelése alatt álló társaságtól elvárja a takarékosságot, a pazarlások megszüntetését, a működés gazdaságosabbá tételét. A takarékossági elvárások teljesítése a 21. században elvárt módon összekapcsolódik a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével.

 

Az állami vállalatok által megvalósított öko-hatékonysági és energia-racionalizálási fejlesztésekről tartott előadást Polacsek Csaba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társaságokért felelős főigazgatója az Új Széchenyi Terv megújuló energiával című konferencián.

 

Polacsek Csaba előadásában hangsúlyozta: az állami vállalatok vezetői keresik a gazdaságosabb üzemeltetés lehetőségeit, és a költségcsökkentést segítő beruházások kiválasztásakor alapvetőnek tekintik a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező takarékossági megoldásokat. Leggyakrabban a világítás korszerűsítése, a külső szigetelés kiépítése, a korszerűtlen nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése eredményezi a cégek költségeinek csökkenését. Néhány cég eredményesen és hatékonyan használja a napkollektoros rendszereket. Ezen a területen még kihasználatlan fejlesztési lehetőségek vannak, viszont gond a beruházások viszonylag lassú megtérülése.

 

Vannak intézmények és cégek, melyek az általánosan alkalmazott lehetőségek mellett egyedi ötletet vagy valamilyen helyi adottságra épülő lehetőséget használnak ki. Az egyedi öko-hatékony költségtakarékossági fejlesztések egy része modern informatikai eszközök felhasználásához kötődik, például egy kulturális intézménynél a fűtési és hűtési vezérlési rendszerbe beépített „telítettségi modul” a jegyfoglalási szoftverinformációk alapján alakítja ki a termek kihasználtságának megfelelő klímaviszonyokat.

 

A helyi adottságok kihasználásának másik tipikus formája a helyben megtalálható (például termálvíz) vagy képződő meleg (szennyvíztisztításkor) vagy biogáz felhasználása, illetőleg a főtevékenység korábban hulladékként kezelt melléktermékének energia-racionalizálási szempontú hasznosítása (fahulladék felhasználása az épületek fűtésében).

 

 

Budapest, 2011. március 10.