Sajtóközlemény - 2009. szeptember 9.

Hatékony működést vár el az NVT a regionális vízművektől

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács mai ülésén, hatályon kívül helyezte a kelet-magyarországi régióban található három állami víziközmű cég működési struktúrájára vonatkozó határozatát. A határozat meghozatalát az indokolja, hogy a Parlament időközben módosította az állami vagyonról szóló törvény mellékletét, melynek alapján az öt regionális víziközmű szolgáltató 75 %+1 szavazat mértékéig tartós állami tulajdonba került. Ezzel továbbra is közvetlenül az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásában maradnak az érintett állami többségű víziközmű cégek.  A Tanács a korábbi szakmai álláspontot megerősítve elfogadta a regionális víziközmű szolgáltatók vagyonstratégiai célkitűzéseit és határozatában felkérte a tartós állami tulajdonban lévő öt regionális víziközmű szolgáltató vezetését a társasági stratégiák átdolgozására és jóváhagyás céljából a tulajdonosok elé terjesztésére.

 

Még áprilisban született döntés arról, hogy a Tanács, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. vagyonkezelésébe adja a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. és a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. állam tulajdonában lévő részvényeit a társaságok cégjogi önállóságának megőrzése mellett. A Tanács döntése alapján előkészítésre került a DMRV Zrt. dunántúli szolgáltatási területének az ÉDV Zrt. részére történő átadása. Az MNV Zrt. év eleji koncepciója szerint egy szorosabban együttműködő  társaságcsoport megalakulásával, az optimális üzemméret kialakításával hatékonyabbá válna az állam tulajdonában lévő víziközmű társaságok működése, nőne versenyképességük, és növekedne az állami vagyon piaci értéke úgy, hogy a víziközművek a vízgazdálkodási törvény értelmében továbbra is kizárólagos, vagy többségi állami tulajdonban maradnának. Erről korábban döntött a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, és ezt a Gazdasági Versenyhivatal sem találta versenyjogilag aggályosnak. A vagyonkezelő egy, a fogyasztók érdekében, költséghatékonyabban működő egységes vállalatcsoportot akart létrehozni az ÉRV, a TRV és a DMRV cégekből, amely a borsodi, a szolnoki és a váci vízműveket érintette volna. Az elképzelést az NVT a várható értéknövekedésre és a kívánatos piaci koncentrációra tekintettel támogatta.

Mint ismeretes, az új működési struktúra kialakítását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az érintett önkormányzatok sérelmezték arra való hivatkozással, hogy a vagyonkezelésről szóló döntést megelőzően velük nem történt egyeztetés, illetve azt úgy minősítették, hogy az a privatizáció első lépése. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy a regionális víziközmű társaságcsoport teljes vagy részbeni értékesítéséről, privatizációjáról a Tanács egyetlen alkalommal sem tárgyalt, ezt nem támogatja. A parlament június végén olyan értelemben módosította az állami vagyontörvényt, hogy az öt állami tulajdonban lévő regionális víziközmű szolgáltató minősített többsége (75 százalék plusz egy szavazat) tartós állami tulajdonban tartandó. A megváltozott helyzetben a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács ezen törvényi rendelkezést figyelembe véve a társaságcsoport koncepció megvalósítását levette a napirendről, ugyanakkor  szigorú hatékonysági követelményeket állít az önállóan gazdálkodó regionális cégek vezetése elé, akiknek új stratégiát kell kidolgozniuk a felügyeletükre bízott állami víziközmű vagyonnak az eddigieknél hatékonyabb kezelésére. Az öt társaság szinkronizált stratégiája a piaci érték növelése mellett az NVT elvárásai szerint ki kell, hogy terjedjen az ellátásbiztonság javítására és a hatékony vállalatirányítási rendszerek alkalmazására is.

Az MNV Zrt. többségi tulajdonában lévő öt regionális vízmű a hazai ivóvíz-szolgáltatási piac alig húsz százalékát ellenőrzi, a fennmaradó 80 százalékot közel 400 helyi vízmű szolgálja ki. A helyi vízművek jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak, állami jelenlétről itt nem beszélhetünk. Ezen szolgáltatók jelentős része nem képes a víziközművek megfelelő színvonalú üzemeltetésére. Ez az üzemeltetői struktúra – döntő többségében a kis üzemméretek miatt - hozzájárult ahhoz, hogy a víziközművek állapota nagymértékben leromlott. Az MNV továbbra is fenntartja álláspontját, hogy országos érdek elősegíteni az integrációt – szakmai szervezetekkel történő egyeztetéssel, illetve azok bevonásával -, hiszen lényegesen kevesebb, ámde hatékonyabban működő vállalat is elegendő lenne, ezek mérete pedig a gazdaságos működést is lehetővé tenné.

 

 

 

Budapest, 2009. szeptember 09.