Tájékoztató hagyatéki hitelezői igények kielégítéséről

 

A Magyar Állam örökösi minősége más örökös hiányában vagy pedig az örökhagyó erre irányuló végrendelete alapján keletkezik.

Amennyiben más örökös nincs, úgy a Magyar Állam szükségképpeni törvényes örökös lesz.  A Magyar Államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.

A Magyar Állam, mint szükségképpeni törvényes örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival, a hagyaték erejéig felel a hitelezőknek.

Kizárólag azon hagyatéki hitelezői igény kielégítésére van lehetőség,

  • melyet a jogerős hagyatékátadó végzés tartalmaz, és
  • melyet a hagyatéki eljárás során az örökös képviseletében eljáró személy elismert,
  • és amely a követelés jogalapját és összegszerűségét igazoló dokumentumokkal, számlákkal alátámasztott, igazolt.
  • A hagyatéki tartozások

Az örökös a hagyatéki tartozásokat a hagyaték erejéig az alábbi kielégítési sorrendben teljesíti:

  • az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
  • a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
  • az örökhagyó tartozásai;
  • a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
  • a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

 

1.      Az örökhagyó illő eltemetésének költségei

A temetési költségek csak akkor terhelik a hagyatékot, ha az örökhagyó temetéséről másként nem rendelkezett, vagy nincs olyan személy, aki más jogalapból eredően a temetési költségek viselésére köteles.

A közeli hozzátartozó e jogcímen benyújtott hitelezői igénye - ha az örökhagyó a temetéséről másként nem rendelkezett, vagy nincs olyan személy, aki más jogalapból eredően (szerződés, végrendelet) a temetési költségek viselésére köteles – elismerhető és a hagyaték erejéig kifizethető, azt követően, hogy a közeli hozzátartozó e jogcímen fennálló hitelezői igénye fennállását megfelelő dokumentumokkal (a hitelezői igényre vonatkozó számlával, bizonylattal stb.) igazolja.

Amennyiben a hagyaték a temetési költségeket részben fedezi, abban az esetben kizárólag a hagyaték erejéig teljesíthető költségtérítés.

E körben azon költségek, melyek nem tartoznak az örökhagyó illő eltemetésének költségei közé (pl. temetés helyszínére történő utazás költsége, gyászruha beszerzése stb.) nem számolhatók el.

 

2.      A hagyatéki költségek és a hagyatéki eljárás költségei

Hagyatéki költségnek minősül a hagyaték birtokbavételével, biztosításával (őrzésével), továbbá a hagyaték kezelésével (gondnokolásával) kapcsolatban felmerülő minden költség, így különösen de nem kizárólagosan az alábbiak:

  • a hagyaték megszerzésével kapcsolatos költségek: például előzetes levélváltás, előzetes bizonyítás költsége, mely szükséges volt a hagyaték tulajdonba, vagy birtokbavételéhez. Ide tartozik az esetleges öröklési per költsége is (bizonyítás költségei, képviseleti költségek, stb.);
  • a hagyaték biztosításával összefüggő költségek, amelyek a hagyatéki eljárás során megtehető biztosítási intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költségeket (bírósági letétbe helyezés, a hagyatéki vagyontárgyak őrzéséről gondoskodás egyéb módon, stb.), de a hagyatéki eljárás előtt e célból felmerült költségeket is jelentik;
  • a hagyaték kezelésével járó költségek (pl.: a végrendeleti végrehajtó költségei és díjai, az ügyben hagyatéki eljáráson kívül eljárt eseti gondnok, vagy ügygondnok költségei és díjai, a zárgondnok díja és költségei, a szállítás, lomtalanítás, takarítás, fertőtlenítés költségei, stb.).

A kialakult bírói gyakorlat szerint nem tartozik viszont sem a hagyatéki, sem a hagyatéki eljárási költségekhez az öröklési illeték.

 

3.      Az örökhagyó tartozásai

Az örökhagyó tartozásai közé tartozik az örökhagyó minden - nem személyéhez kötött - teljesítetlen kötelezettségvállalása, akkor is, ha a teljesítés a hagyaték megnyílásakor már esedékes és akkor is, ha csak ezt követően vált esedékessé.

 

  • A hagyatéki tartozások kielégítése

Az örökös a hagyatéki hitelezői igényeket az I. pont szerinti kielégítési sorrend megtartásával teljesítheti, azzal, hogy a sorrendben előbb álló csoportba tartozó igények a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat. Abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, a kielégítésnek a követelések arányában van helye.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hagyaték ereje nem nyújt fedezetet valamennyi hitelezői igény kielégítésére, úgy elsősorban azon hitelezők nyerhetnek kielégítést, akik a kifizetési sorrendben előbb állnak. Amennyiben a hagyaték mértéke nem teszi lehetővé az azonos sorban álló hagyatéki hitelezők teljes követelésének kielégítését, úgy ezen hitelezői követelések esetében azok arányosítása alapján kerülhet sor a kifizetésre.

Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet a Magyar Állam örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben a Magyar Állam örökös ezektől neki felróható okból esett el. Nem felel tehát a Magyar Állam örökös azon vagyontárgyakért sem, melyek bár tételesen szerepeltetve vannak a jogerős hagyatékátadó/póthagyatéki eljárást lezáró végzésben, de azok általa történő birtokba vételére azért nem kerülhetett sor, mert fellelési helyük a jogerős végzésben nincs szerepeltetve és megtalálásuk érdekében az MNV Zrt. hitelt érdemlő módon megtette a szükséges intézkedéseket.

A cum viribus felelősség (a vagyoni helytállás csak meghatározott dologra, meghatározott vagyontárgyra terjed ki, az örökös csak meghatározott dolgokkal felelős) alapján a hagyatéki hitelező kizárólag az adott vagyontárgyból, illetve annak értékesítése során a befolyt vételárból nyerhet kielégítést.

Amíg feltételezhető, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, a tartozások a sorrend megtartása nélkül elégíthetők ki. Ellenkező esetben az I. pont szerinti sorrend megtartásával lehet eljárni.

 

  • Jelzálogjoggal biztosított követelések

Amennyiben a haláleset 2014. március 15. napját megelőzően következett be és a hitelezőnek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga vagy külön kielégítésre igényt adó egyéb joga (pl.: opció) van, a biztosíték erejéig – az I. pont szerinti sorrendre tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet.

Amennyiben a haláleset 2014. március 15. napján vagy azt követően következett be és a hitelezőnek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga van, úgy a biztosíték erejéig – az I. pont szerinti sorrendre tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet a zálogjoggal biztosított vagyontárgyból.

Ha a hagyatéki vagyonba tartozó zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés joga a jogosultakat a zálogjoguk keletkezésének a sorrendjében illeti meg. Amennyiben több zálogtárgyat is terhel a zálogjog, a jogosult joga a választás közöttük.

Az örökös és a zálogjog jogosultja a zálogtárgyból történő kielégítési jog megnyíltát követően, amennyiben annak fenti feltételei maradéktalanul fennállnak, megállapodhatnak abban, hogy a követelés fejében a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjog jogosultja szerzi meg. A döntés az örököst illeti meg.

 

  • Hitelezői igények kifizetése több örökös esetében

Amennyiben a hagyatékot több örökös örökli, úgy a hagyatéki hitelezői igények teljesítése az örököstársakat az örökölt hagyaték arányában terheli, kifizetés az örökrész arányában teljesíthető.

 

 

Irányadó jogszabályi rendelkezések:

Feltöltés ideje: 2016. augusztus 18.
Utoljára módosítva: 2016. augusztus 22.